Play it sexy xoxo Leighton & Chace

Hozzászólások száma : 26 Join date : 2011. May. 04.

Ez valami gondolatbeültetés lehetett vagy nem is tudom, de az agyam még mindig a paradicsomos témán kattogott, hogy vajon mennyire lennék képes összehangolni magamat és felszeletelni egy ártatlan paradicsomot. Szerintem sikerülne. Vagy az ujjamat vágnám le, ez a másik verzója ennek a szituációnak, de nem tudtam, hogy melyik a valószínűbb. Lehet, hogy eljutnék a paradicsom feléig utána meg az ujjam feléig. Ki tudja. Mindenesetre ez a téma most nagyon érdekelt, lehet, hogy ha hazamegyünk hozzám akkor majd ki is próbálom, mert akkor legalább ott lesz felügyeletnek a lány így nem lehet sok probléma. Vagy legalábbis lesz mellettem valaki aki hívja a mentőket, ha éppen a padlón fetrengenék vérző ujjal. Szerintem, ha egyedül lennék akkor erre teljes mértékben képtelen lennék.
-Ugyanmár… aki még nem látott ilyet annak éppen itt az ideje…-mondtam halkan nevetve miközben megpusziltam az ajkait. Még egy személyt nem láttam itt. Blake Lively eddig még nem mutatkozott meg errefelé pedig meg voltam róla győződve, hogy majd Ő is itt lesz velünk, de ezek szerint mégsem. Lehet, hogy a paradicsomos akcióval meg kellene majd várni Őt is hiszen, szerintem Őt is érdekelné ez a jelenet, és szépen sorba mindenki bipróbálná, hogy kinek megy. Mindegy ha előkerül akkor majd rákérdezek , de egyenlőre az sem biztos, hogy itt lesz. Leighton-nal is jól elvagyunk. Ez teljesen biztos.
Vigyorogva figyeltem a lány arcát. Ez az ötlete, hogy számolgassuk a sarkokat valósággal elkáprásztatott. Gyermeteg csodálat ült ki az arcomra.
-Tényleg megszámoljuk majd a sarkokat?-kérdeztem treljes csodálattal és el voltam ragadtatva, hogy végre valaki hajlandó lesz velem erre, bár azt hiszem, hogy ez csak így részegen tűnt ennyire jó mulatságnak, hogy sarkokat számoljunk, de ha otthon leszünk nálam akkor lehetséges, hogy már nem nagyon lesz kedvem sarkot számolni, inkább az alsóruházatának a színe fog érdekelni, gondolom. Főleg ha addig ugyanennyi alcohol marad a szervezetemben minimum. Tovább mozogtunk a zene ritmusára. Gondolataim elég változatosak voltak. Hol éppen a bugyijának színe kötötte le az összes gondolatomat, hol meg a paradicsom szeletelés részegen, hol meg éppen az, hogy Blake merre járhat, ahelyett, hogy itt lenne velünk és együtt szórakoznánk megint egyet. Bár mondjuk, ha a buli után édeshármasban távoznánk az azthiszem felkavarná a pletykalapok színes tengerét és egységesen az édeshármasunkról fantáziálna a fél világ.

Hozzászólások száma : 10 Join date : 2011. Apr. 28.

Play it sexy xoxo Leighton & Chace K16s5f

* Csak nevetve ráztam a fejem Chace viselkedését látva. Már megszokhattam volna, hogy amikor iszik ilyen hóbortos lesz, mégsem tudtam. Ilyenkor csak még szerethetőbb volt, bár tagadhatatlanul több problémát is okozott a környezetének. Mertem remélni, hogy az est fénypontjaként nem fogja rám öklendezni a bevitt alkohol mennyiséget, minden mással együtt, de - sosem lehet tudni, nem?
Mégsem húzódtam el. Hozzásimultam és nem szóltam semmit, még akkor sem mikor a paradicsomokról kezdett beszélni. Magamban eldöntöttem, hogy egyszer meghívom magamhoz vacsorázni, leitatom és kipróbáljuk a dolgot. Gyalázatnak éreztem, hogy nekem ez a művelet még józanul sem igen ment, neki pedig talán még erősen illuminált állapotban is sikerülne...
A bosszús töprengésemből az a mozdulat riasztott fel, mikor kezét a fenekemre csúsztatta. Józanul sosem tette volna ezt meg ilyen nyíltan. A hátamon finom borzongás futott végig az érintésére és hirtelen furcsán melegem lett a ruhámban, bár ezt utóbb következetesen az alkoholnak, a hangulatnak és a tömegnek tulajdonítottam. Az udvarlását viszont elengedtem a fülem mellett, mert tudtam, hogy nem gondolja komolyan. Egy kis hang a fejemben azt suttogta, bár kicsit komolyabban gondolná, de erre nem hallgattam. Chace-szel csak remek barátok voltunk, alkalmi szeretők néhány csók erejéig, de semmi több. Ráadásul őt az utóbbi időben hozták hírbe egyik kolléganőnkkel, Ashley Greene-vel, szóval...
A kérdésére halkan felsóhajtottam, majd finoman megcsókoltam az állát. *
- Ennél jobban nem lehetek, mert akkor kidobnak innen minket közszemérem sértésért. * feleltem, majd ajkam ismét az övére vándorolt, de ezúttal csak nagyon finoman csókoltam meg. Ügyelni akartam a határokra, mert hirtelen kényelmetlenné vált a többszáz fős tömeg, a tekintetek, a fények...
Hirtelen azt kívántam, bár mindenki eltűnne. Bár kiürülne a tér, hogy csak mi maradjunk és bár Chace kicsit józanabb lenne, hogy... nem, ez őrültség! A barátságnál többre nincs szükségünk, az tönkre tehetne mindent.
A szavai rángattak vissza a képzelődésből. Engedékenyen felsóhajtottam, majd elhúztam a kezét a fenekemről.*
- Aludni alszom. Valaki úgyis kell, aki hazavisz Téged. * feleltem halkan kuncogva, majd megsimogattam az arcát. * - Majd megszámoljuk a sarkokat!
* Vetettem fel mosolyogva és hirtelen roppant anyáskodónak éreztem magam. *

Hozzászólások száma : 26 Join date : 2011. May. 04.

A tömeg szinte összemosódott és egyszerre mozogtunk a ritmusra. Azt nem hiszem, hogy mindenki ugyanúgy táncolt, de a ritmus megvolt mindenkiben. A csókunk sajnos nem tartott túl sokáig és utána rá is jöttem miért. Mert voltam olyan okos és előtte kérdeztem valamit. Egyből megbántam. Inkább csókolóztunk volna.
-Hát az egy dolog.. de attól még nem hazudok… csak kimondom amit gondolok…-mondtam nevetve majd még szorosabban magamhoz húztam.
-Paradicsomot? Hát nem garantálom, hogy egyformák lennének, de valamilyen alakúra biztosan fel tudnám vágni..-mondtam kicsit elgondolkozva. Na ilyenen még biztosan nem rágódtam sohasem részegen, de ez most megfogott. Még nem próbáltam soha, de ezek után biztosan le fogom egyszer magamat inni otthon a konyhában és megpróbálok majd összedobni egy salátát. Kiváncsi leszek a végeredményre és, hogy hány ujjam marad meg a végére.Vajon pizzát tudok sütni részegen? Vagy bármit? Na ezek után biztosan nekiállok otthon kisérletezni bár nem tudom mennyire jó ötlet, hiszen ott éles és forró dolgok is vannak. Bár kitudja. Lehet, hogy majd áthívok valakit, hogy legyen majd ott és vigyázzon rám, hogy ne csináljak semmi extrém hülyeséget ami egyébként garantálva van.

A fenekére csúsztattam a kezemet a derekáról és vigyorogva néztem a szemeit. Megpusziltam újra az ajkait majd végül finoman megcsókoltam.
-Én úgy de úgy szeretlek..-udvaroltam neki csendesen. Na igen ez már inkább a pia volt mint Én.
-Leszel ma a barátnőm?-érdeklődtem vigyorogva miközben tovább táncoltunk és a kezem közben még mindig a fenekén volt. Ez valahogy olyan természetesen jött. Most kezdett bennem felszívódni a pia és most kezdett csak el hatni de úgy igazán. Nem nagyon aggódtam Leighton miatt mert ismer. Voltam már párszor részeg így mellette és nem egyszer startoltam rá így részegen. Szóval remélem most is le tudja majd kezelni a helyzetet ha már nagyon hülye lennék. Bár ebben biztos voltam. Ügyes lány Ő nem hiszem, hogy félteni kellene. Sőt ha mázlim van akkor majd még haza is kísér vagy hazavisz, hogy ne így lássanak majd a rajongók. Nem lenne tlságosan szerencsés mit ne mondjak. Rontana egy kis a hírnevemen, ha tök részegen másznék haza egyedül. Már jobb ha csoportosan csináljuk. Én legalábbis biztosan jobban érezném magamat, ha nem egyedül lennék részegen az utcán. Bár szerintem a limuzin majd hazavisz.
-Alszol ma nálam?-kérdeztem tőle vigyorogva. Nem volt kedvem egyedül aludni. Nem kell egyből perverz dolgokra gondolni, elég ha Én megteszem. Mindenesetre azon a véleményen voltam, hogy elég szép dolgokat tudnánk csinálni egymással. Megpusziltam az ajkait, mintha ez is valamiféle érv lenne a nálamalvás oldalán.

Közben tovább táncoltunk a zene ritmusára. Az embereket nem nagyon zavarta, hogy jelenetezünk közben. Itt mindenki valamilyen szinten híresség volt vagy legalábbis elég sokat mozgott a köreinkben így nekik nem volt olyan nagy látványosság, ha két sztár így kavar egy szórakozóhelyen.

Hozzászólások száma : 10 Join date : 2011. Apr. 28.

* Lenyűgöző volt. Tényleg. Mintha mindenki egyszerre mozdult volna, egy megbeszélt lépésre, egy ütemre. Mintha minden jelenlévő lelkében ugyanaz a ritmus szólt volna, ami a fizikai valójukat tekintve lehetetlen volt. A DJ nem igazán tisztelte a stílusokat a maguk különlegességében, válogatás nélkül húzott át egyik számról a másikra. Ettől pedig az emberek csak még inkább feldobódtak, már ha lehet ezt így mondani.
A poharamat az asztalra téve követtem Chace-t, miközben további ismerős arcokra vadásztam. Blake-t sehol se láttam, ami kicsit elszomorított, mivel a buli vele csak még jobb lett volna. De igazából sajnálkozni sem volt kedvem. A többi jelenlévő arcát pedig nem tudtam kivenni.
Mikor megálltunk valahol a tömeg szívében vigyorogva a nyakára fontam a karjaimat. Közben pedig de ja vue-m támadt. Egyszer forgattunk egy jelenetet, közvetlenül Jessica és Ed csókja után, ami ebből a testhelyzetből indult. A hangját akkor viszont nagyságrendekkel jobban hallottam, mint a buliban hánykolódva. Jó szorosan hozzábújtam, nehogy alkalmunk legyen elszakadni egymástól. Bár a The VIP mindig igényes vendégeknek adott otthont, nem vontam kétségbe, hogy itt is előfordulhatnak vészes alakok, party drogok vagy még vészesebbek. Azt pedig nem akartam megkockáztatni, hogy egy szemetesládában ébredjek valahol Georgia környékén.

Végül Chace szavai ráztak vissza a valóságba. Mi tagadás, eléggé meglepett. Miért hazudna? Erről fogalmam sem volt. Csak úgy éreztem, az alkohol inkább beszél belőle, mint a józan ész. Ez pedig az adott folyadékbevitel után nem is volt csoda.
Hosszú percekig nem válaszoltam, azonban mikor az ajkát megéreztem az enyémen még közelebb araszoltam hozzá, hogy ne húzódhasson el és nagyon finoman visszacsókoltam. Igen, ez már kimondottan csók volt, legalábbis én azt kezdeményeztem. El bírtam képzelni, milyen alkoholíze lehet a számnak, de a csók nem tartott olyan sokáig, hogy ezt Ő kielemezhesse, mivel amint megszületett bennem a válasz azonnal elhúzódtam. *
- Mert be vagy rúgva és ilyenkor nem vagy önmagad. * feleltem olyan nemes egyszerűséggel, mintha az időjárásról beszélgetnénk. Majd felvontam a szemöldököm és a hangzavarhoz képest halkan hozzátettem: - Te ebben az állapotban fel tudnál vágni egy paradicsomot?
* A teljesen irreális kérdés csak úgy jött, miközben tovább mozogtam a zene ritmusára. És mikor én magam is felfogtam, mit kérdeztem, nevetésben törtem ki, aminek hangját jótékonyan elnyomta a zene. *

Hozzászólások száma : 26 Join date : 2011. May. 04.

Amit eddig csináltam az semmi volt, csak egy kis próbálgatás, hogy mennyira van benne a dolgokban. Elég jól fogadta, sőt kifejezetten jól. Ezek szerint benne van a játékban. Az apró puszig az arcára, az ajkaira, éppen elegek ahhoz, hogy tudjam, hogy mennyire mehetek el. Amikor összeborzolta a hajamat csak sután rávigyorogtam mert úgy éreztem, hogy körülbelül ez a mosolyom illhet az “új” frizurámhoz. Megittam a maradék piámat majd vigyorogva figyeltem a lányt.
Szóval tudnom kellett volna a választ.
-Akkor vedd úgy, hogy költői kérdés volt.-mondtam halkan nevetve majd felálltam és megfogtam a kezét és elindultam vele be a tömegbe. A tömeg sűrűjében a legjobb. Ott nem nagyon lehet minket felismerni és a tömeg sem olyan vészes. Amikor kb az embermaszlag közepén lehettünk akkor megálltam és magam felé fordítottam a lányt. A derekára csúsztattam a kezemet és szorosan magamhoz húztam és lassan táncolni kezdtünk a zene ritmusára. Vigyorogva figyeltem az arcát. Még egyszer körbenéztem majd ezek után úgy döntöttem, hogy nem nagyon fog érdekelni. Maximum ha valaki olyan lát meg minket így ölelkezve aki kiad minket a sajtónak akkor is csak összehoz megint az újság sereg minket. Na és akkor mi van? Lesz egy kis reklámunk. Nekünk és is a sorozatnak is. Már igazából annyira nem érdekel. Csak akkor igazán zavaró a sok firkász ha valaki olyannal szeretnék összejönni aki még nem szokta meg a hirtelen nagy felkapottságot. Ők általában elég rosszul fogadják és elég hamar el is menekülnek mellőlem mivel nincsen túl sok nyugalmuk. Leighton viszont már megszokta a felkapottságot így nem kell aggódnom. Miatta nem. Nekem meg most nincsen barátnőm és ha jól tudom most neki sincsen senkije, így nyugodtan azt tehetünk amit 2 normális ember tenne. Már megszoktam, hogy ha elmegyek valahova szórakozni akkor nincsen magánéletem. Ez van. Ezt vagy megszokod vagy nem neked való ez a létforma. A sztárság.

Tovább táncoltunk a zene ütemére miközben a homlokomat a homlokának támasztottam.
-Azt hittem ennél jobban ismersz… miért hazudnék?-tértem vissza a kicsit régebbi témához, de azért ez még így ‘hirtelen’ eszembe jutott és igazából tényleg érdekelt, hogy ezt miből gondolta. Nem hazudtam, csak nem mindig mondom ki amit gondolok, és most , hogy kicsit feloldódtam az alkoholban, kicsit könnyebben kimondok dolgokat mint egyébként. De nem hazudok. Azt hiszem. Remélem. Neki biztosan nem. Másnak talán megtenném, de neki nem hazudok. Ahhoz Ő már túl jól ismer. Most meg még nem is vagyok teljesen részeg, szóval még tudatomnál vagyok annyira, hogy ne beszéljek mindefélét össze-vissza. Újra megpusziltam az ajkait.

Hozzászólások száma : 10 Join date : 2011. Apr. 28.

* Nem szokásom feszélyezni magam bármi miatt, hát ezúttal sem tettem. A hangulat, a zene, az emberek, ami tömeggé olvadt össze szépen lassan a szemeim előtt... a fények mindenkiben pumpálták az adrenalint, ezt már abból is láttam, ahogy ismeretlenek egymáshoz simultak. Még egyet kortyoltam, s közben lázasan gondolkoztam azon, vajon milyen témával álljak elő a hangzavar kellős közepén, mikor hirtelen megéreztem Chace ajkát a fülemnél és a szavaira sokatmondó mosoly kúszott az arcomra. *
- Azt hittem, nem vagy olyan régóta itt, hogy folyékonyan hazudj, de...
* Fél szemmel a poharába pillantottam és kedélyesen megállapítottam, hogy az ő itala is elég rendesen változtatja a színét. Chace-re nem tudtam haragudni azért, mert iszik. Nem, ő akkor csak még aranyosabb volt, az ital segített elengednie magát és olyan dolgokat tett, mondott amit alapból sosem. Még, ha fizetnének neki érte akkor sem tett volna olyan dolgokat józanul, amit részegen a két szép szememért megcsinált. Persze ez nem ritkán megtörtént fordítva is, ami aztán remek pletykát szolgáltatott a bulvárlapoknak. Nem nagyon érdekelt. Úgy voltam vele, írjanak csak, én igazán ráérek és aki ismer az úgyis tudja, mi az igaz és mi nem. Ennyi a történet.
És talán Chace esetében ez a történet kicsit több, mint ennyi. Igen, vele mindig jól éreztem magam, ha szomorú voltam, felvidított, de a dolgok túl bonyolultak voltak ahhoz, hogy teljes egészében elé tárjam őket. Szerettem volna, őszintén! De az alkohol egyszerűbb és nagyszerűbb fegyver volt a józanság, a filozofálás ellen, mint bármi amit használhattam volna akkor. Csak ezért mentem bele a játékba.
Meg talán egy kicsit azért is, mert én is akartam...

Mikor meghallottam a bókját kacagva összekócoltam tökéletesen belőtt fürtjeit. Tudtam, hogy erre józanul azért elég allergiás tud lenni, főleg ha közvetlenül jelenet előtt csinálom, mikor Nate hajának tip-topnak kell lennie. Igazából ezt is szerettem benne, mert amikor magánemberként volt jelen, akkor nem érdekelte. A háromnapos borosta sem zavarta, sőt! Az kifejezetten jó álcának bizonyult egy zsúfolt utcán. *
- Gyorsan hat ez a valami. * jegyeztem meg, majd egy határozott mozdulattal lehúztam a poharamban lévő alkohol maradékát és az övéért nyúltam, és abba is sikerült beleinnom. Ezek után nem volt kérdés, hogy ha a Mindenható vezette a kezünket akkor az övét egyértelműen a másnaposság irányába vezette, de nem igazán érdekelt. A kérdésére az ajkamba haraptam és úgy tettem, mintha ezen gondolkodnom kéne. A többiekre néztem, akik láthatóan nélkülünk is elég jól elvoltak, majd hirtelen felpattantam az öléből és rávigyorogtam. *
- Erre igazán tudnod kéne már a választ. * feleltem, majd felé nyújtottam a kezem, hogy eltűnhessünk az ismeretlen árnyékok össze-összefonódó tömegében. *

Hozzászólások száma : 26 Join date : 2011. May. 04.

Teltek , múltak a percek és egyre több ital jött és ment illetve csúszott le, de Leighton-t még nem láttam sehol ami valamiféle szomorúsággal és unalommal töltött el. Kicsit már kezdtem elgondolkozni azon, hogy lehet, hogy el kellene mennem egy jó kis felderítőútra, hátha találkozok valaki olyannal aki el tud kicsit szórakoztatni amíg meg nem jön Leighton. Már éppen el akartam indulni amikor egy ismerős hang köszönt úgy mindenkinek az asztalnál. Széles vigyor jelent meg az arcomon és az arcra siklott a tekintetem. Kedveltem a lányt. Szerettem vele lenni ezért most nagyon is örültem annak, hogy itt van. Tudtam, hogy Én leszek az utolsó akinek köszönni fog, de emiatt soha nem mérgelődtem, hiszen ennek meg volt az oka. Mégpedig nem más mint hogy így az Én ölemben kötött ki a lány. Mosolyogva pislogtam az arcára miközben átöleltem a derekát. Volt már ennél merészebb testhelyzetünk is a forgatások alatt, úgyhogy ez a testiség természetessé vált köztünk az forgatás alatt. Leighton nagyon szép lány volt. Nekem tetszett nem kicsit. Kérdezett. A délutánomról. Igazából semmi érdekeset nem csináltam. Odahajoltam a füléhez.
-Csak rád vágytam egész nap.-mondtam neki normál hangerővel így Ő hallotta viszont nem kellett kiabálnom. Megpusziltam az arcát és végül az italom után nyúltam. Valami koktél féleség volt. Vodka , energiaital és pezsgő keverége. Meg még valami amitől élénk piros színe lett, vagy élehet, hogy csak a fények miatt tünt úgy, hogy piros. Nem tudom, de annyira nem is érdekelt. Vigyorogva néztem a többiekre. Elkezdett kicsit bezárulni a kör és úgy beszélgettek, hogy már közbe se szóltam és nem is nagyon figyeltek. Mosolyogva pislogtam Leighton-ra miközben egyik kezemet lejjebb csúsztattam a derekáról a fenekére. Már volt bennem egy adag pia, de még nem voltam teljesen részeg, csak kellemesen oldott volt a hangulatom alkoholban , de még nem voltam olyan vészes. Tudtam , hogy már nem nagyon okés a helyzet a fejemben, mivel kontrol az nem nagyon volt és már kellemesen be voltam indulva Leighton-ra. Mosolyogva figyeltem a lány arcát. Újra odahajoltam a füléhez.
-Gyönyörű vagy.-bókoltam neki mosolyogva majd újra megpusziltam az arcát.
-Eddig csak azt vártam, hogy előkerülj.-mondtam újra a fülébe, így mások nem nagyon hallhatták, csak Ő meg Én. Igazából a teljes figyelmem most csak az övé volt. Amit mondtam az igaz volt, csak most a piától kicsit őszintébb voltam mint normális hangulatban illetve állapotban szoktam lenni. Nyilván ha nem lennék kicsit már részeg akkor csak annyit mondtam volna, hogy nagyon szép. De nem valószínű, hogy közöltem volna vele, hogy csak rá vártam. De ismer. Tudja milyen vagyok úgyhogy előtte nem nagyon kell visszafognom magamat. Ha sok lesz belőlem akkor majd úgyis lerendez. Ő már elég rendesen megedződött mellettem, tudja, hogy hogyan kell lekezelni ilyenkor. Finoman simogattam az oldalát miközben mosolyogva néztem az arcát. Körbenéztem és mivel senki nem figyelt rank így finoman megpusziltam az ajkait és gyorsan elhúzódtam. Nem akartam így egyből megadni a témát a firkászoknak bár nem tudom, hogy itt most hányan vannak meg ilyenek. Lesifotósok most még biztosan nincsenek, de lehet, hogy késöbb be tud majd szabadulni néhány.
-Leighton! Lenne kedved táncolni velem?-kérdeztem vigyorogva és közben újra a füléhez hajoltam.

Hozzászólások száma : 10 Join date : 2011. Apr. 28.

* A délután mintha csigalassúsággal telt volna. Na igen, az utca embere el sem bírná képzelni, hogy egy híresség élete is lehet unalmas. Pedig lehet, mert az ember a szakmájától függetlenül is mindig ember marad, tele felhasználatlan, elpocsékolt percekkel, ötletekkel, kérdésekkel, amikre a válasz nem pottyan az ölünkbe.
Épp egy kisebb káoszt készültem elhárítani rögtönzött konyhámban, mikor megszólalt a mobilom. Chace volt az.
Miután letettük legalább abban biztos lehettem, hogy este semmikép sem fogok unatkozni. A The VIP-ben legjobb tudomásom szerint mindig falrengető bulikat tartanak, tele jófej emberekkel. Mostanában nem sűrűn keveredtem el egy nagyobb összejövetelre sem, ennek pedig jószerével a Gossip Girl forgatása volt az oka. Blair Waldorf szerepének időigényes megformálása oly' mértékben lekötötte minden sejtemet, hogy a végén már azt vettem észre, gondolkoznom kell milyen nevet mondjak bemutatkozásnál. Mikor a saját családom tud csak elvonatkoztatni az általam játszott karaktertől, akkor biztosan gond van.
Jó, szerettem játszani. Igen, ez volt az egész életem és örültem, hogy már nem csak egy egyszerű hobbi, ami délutánonként jó elfoglaltság, ha alibit keresel a leckeírás helyett. Ez a szenvedélyem, és azért tegyük hozzá: színésznek lenni mégiscsak jövedelmezőbb, mint takarítónőnek. Mondjuk sosem vetettem meg a kétkezi munkát, a pénz pedig nem motivál; nem úgy, mint Blairt.

Amikor beleástam magamat az elkényeztetett, de szerethető lány lelkébe arra gondoltam, kulcsszereplő. Az ő világa számára a mindenség, sosem merészkedik a határain túl és állandóan versenyzik mindenkivel, még önmagával is. Pedig nem kéne.
Elmélyülten bámultam a paradicsomot, amit Chace hívása előtt kezdtem aprítani, hátha felvágja magát. Minden erőmmel arra koncentráltam, hogy a kés megmozduljon és... *
~ Hát nem vagyok mentalista. Na és? Úgy sem lenne már időm egy salátára. ~
* Ezzel próbáltam megnyugtatni magam. Nem olyan nagy gond, ha lusta vagyok felvágni egy zöldséget, majd a bulin úgyis eszem valamit. Vagy iszom. A gyomromat jelenlegi állapotomban bármi ki tudta volna tölteni, ami nem annyira tömény, hogy másfél pohár után a földre ájuljak tőle.
A délután többi részét pedig egyértelműen lazsálással töltöttem. Másfél órán keresztül áztam a forró, habos vízben, miközben rá sem pillantottam a szövegkönyvemre. Már így is tudtam fejből majdnem a felét.
Mikor ráébredtem, hogy készülődni kéne gyorsan kikászálódtam a kádból és elvesztem a gardróbban. Sokáig válogattam, míg előkerült az egyik kedvenc ruhadarabom, amikhez még kedvet is éreztem. Magamra kaptam, sminkeltem és alig fél óra elteltével már a limuzinban ültem. Sajnáltam, hogy Chace nem velünk utazott, mert a társaság nélküle nem volt igazi. Vele nem csak játszani volt öröm, hanem a szabadidőmben is szívesen láttam. Bármikor bármi történt, vele lehetett beszélni. Ezt pedig a sok más jó tulajdonsága mellett is díjaztam benne...

A buli őrült hangulatban pörgött, mire odaértünk. Fénycsóvák pásztáztak, a félhomályban csak testeket láttam. Nem féltem, hogy esetleg nem akadunk a másik nyomára, mivel tudtam, vagy így vagy úgy mindenképp összekerülünk. Időközben szereztem egy italt is, bár gőzöm sem volt, mi az és honnan van. Mikor a második korty csúszott le a torkomon megláttam végre akiket kerestem és magabiztosan, az emberek közt szlalomozva elindultam feléjük. *
- Helló Mindenkinek! * köszöntöttem őket jó hangosan, majd mindegyikük arcára adtam egy-egy puszit. Chace-t meg is öleltem, majd habozás nélkül az ölébe ültem. Nem igazán zavartattam magam, a forgatáson is sűrűn ültünk ilyen testhelyzetben. *
- Hogy telt a délután? * kérdeztem szinte kiabálva, a zene ugyanis tovább dübörgött. Chace-re mosolyogtam, majd ismét ittam az anonim löttyömből, ami a derengő fényben folyamatosan változtatta a színét. *

Hozzászólások száma : 26 Join date : 2011. May. 04.

Péntek este volt. Körülbelül 1 órája van már sötét. Lassan ideje lenne indulni. Ing, famer, cipő. Pár ismerőssel lesz egy nagy buli a The VIP-ben. Az egyik kedvenc szórakozóhelyem. Oda járok a legtöbbet talán és most jön pár olyan ember akikkel elég sok időt töltöttem együtt mostanában. A Pletykafészek forgatása alatt sok embert megismertem köztük Leighton-t aki Blair-t alakította. Azokat akiket mi ketten alakítottunk gyengéd érzelmek kötötték össze és emiatt volt pár elég kellemes jelenetünk. Szerettem vele dolgozni mindigis. Nem volt nehéz vele egütt lenni és jól alakított a sorozatban. Ez egy abszolút zárkörű buli lesz szóval remélhetőleg nem nagyon lesznek bent firkászok meg lesifotósok. Jó lenne kicsit kiengedni a gőzt. Csengettek.
-Ki az?-szóltam bele a kaputelefonba.
-A limuzin megérkezett.-mondta egy férfi hang. A portás volt. Lementem a lifttel majd a lehető legrövidebb úton beszálltam a limuzinba ahol már volt 3 ember. Mind az ismerőseink. Ők már elkezdtek pezsgőzni és elég hamar nekem is jutott egy pohárral aztán még eggyel. Elég jól meg lett alapozva az esti hangulat pedig még el sem értük a szórakozóhelyet. Út közben kicsit felcsavartuk a hangerőt, hogy jobban szóljon a zene. Fél óra múlva vagyis inkább 1 pezsgősüveg után elértük a szórakozóhelyet. Kiszálltunk a limuzinból és bementünk a klubba. Bent már volt egy kis tömeg de nem volt zsúfolt a hely. Pont jó. A legtöbb embert ismertem bár nem mindenkit. Leültünk az egyik asztalhoz és elkezdtünk beszélgetni miközben rendeltünk pár töményebb italt is. A tekintetemmel Leighton-t kerestem , bár biztos voltam benne, ha itt lesz akkor majd úgyis megtaláljuk egymást és úgyis idejön ha észrevesz. Mostanában sok forgatás volt. Főleg a pletykafészek részeit forgattul. Jól esett egy kis lazítás. Amúgy is jó így egy kicsit a forgatáson kívül is találkozni ezekkel az emberekkel. A zene hangos volt és a fények nem voltak túlságosan erősek úgyhogy nem nagyon láttam az arcokat és kiabálva kellett beszélni, ha akartál valamit. De biztos voltam benne, ha Ő itt lesz akkor majd úgyis megtaláljuk egymást. Délután még fel is hívtam, hogy biztosan itt lesz-e. Kicsit nem árt felkavarni az állóvizet és mi ebben elég jók szoktunk lenni.

» Be a Legend xoxo Hayden & Chace
» • Leighton's Sweet Life •
» are you dead yet? - (mathias & leighton & ira)
» Pictures from my Life by: Chace